Felmerült az ötlet, hogy egy külön sorozatot lehetne indítani a különböző történetekből. Viszonylag sok minden történik velünk a mindennapokban, ami nem kapcsolható össze szorosan a villanyszereléssel vagy a munkálatokkal, viszont érdeklődésre adhat számot.
Ilyen volt például a sivító esete (amit azóta se tudtam meg, hogy mire gondolt a gondnok), de ide sorolható Mirr-murr, a telepi macska esete is. Egészen sok olyan apróság van, olyan történetek, amik ott zajlanak előttünk, körülöttünk.
Például múlt héten derült ki számomra, hogy Rozsdafarkú madár költözött be a pincébe. A társasház ezen részének előkészítési munkálatait már hetekkel korábban elvégeztük. Hallottam a hangos csipogást időnként, és – mivel a lakóhelyemen is van tapasztalatom velük kapcsolatban – láttam is őket a környéken. Csütörtökön még farkasszemet is néztem az egyik fiókával, aki éppen az ablakpárkányon ült. De pénteken, mikor a végleges simításokat végeztem a területen, már nem voltak ott.
A netről találtam: “A fiatalok 14-17 napos korukban hagyják el a fészket, de zavarás esetén ez az idő 11-12 napra is lerövidülhet.”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mikor én a dobozokat és a hornyokat csináltam, már ott voltak.
Fuuu, szegények nyelhették a port rendesen, ami a takarításnál felverődött. És a sitt egy része pont mellettük, a régi lefolyócső helyén került le az alagsorba, ahonnan könnyebb volt kivinni a szemétdombra.
Olyan ügyesen elbújtak, hogy nem vettem észre, és nem gondoltam, hogy ott vannak. De kibírták. Lehet hogy ezentúl még nagyobb odafigyelésre van szükség, hogy ne okozzunk felesleges szenvedést?
