Nem kétséges, hiszen a csapból is ez folyik. Bizony-bizony, az alapanyagárak szépen mennek felfelé. Szerencsére az elmúlt években részletes statisztikát vezettem, ezért van rálátásom erre a területre is.
Nézzünk néhány számot, mert ezek a lényegesek. Ami miatt az összehasonlítás releváns, az az, hogy régóta ugyanazzal a beszállítóval dolgozunk. Menet közben persze megveszünk ezt-azt máshol is, de tulajdonképpen a nagykerek ugyanazok, ahonnan mindenki vásárol, és természetesen egy ilyen kis országban nagy csodák nincsenek.
Amivel a legtöbbet dolgozunk, az az MMFal (szép lapos réz kábel). Ennek méterre vetített ára a következőképpen alakult:
2015: 137,- Forint
2016: 150,- Forint
2017: 160,- Forint
2018: 180,- Forint
2019: 185,- Forint
2020: 190,- Forint
2021: 265,- Forint
2022: 380,- Forint
Ez utolsó ár viszonylag friss. Az utóbbi pár hónapot, havi szinten is érdemes lenne vizsgálni. Bevallom, idő hiányában nem sok kedvem volt hozzá.
Elhihetitek, eléggé durva. Szépen lassan kúszik felfelé, és egyelőre nincs megállás.
Amúgy megértem. Növekednek az alapanyagárak, mert nehéz beszerezni őket. Növekednek az előállítás költségei: a rezsi, a munkaerő, drágább alternatívákat kell választani. És a kereslet egyelőre kirívóan nem csökken(!). De…
Kicsit olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mint mikor az összeomlás előtt még mindenki realizálni akarja a nagyon nagy hasznot, és annyit kér a dolgokért, amennyit nem szégyell. Merthogy a gondolat az emögött, hogy úgyis “beleáll a földbe”, akkor meg nem mindegy? Legalább addig legyen jó.
