Villamos biztonsági felülvizsgálat

2020. júliusában egy jogszabály módosítás hatására lakóingatlanok esetében is kötelezővé vált az ingatlanok elektromos berendezéseire kiterjedő villamos biztonsági felülvizsgálat. Majd 3 év elteltével mik a tapasztalatok, illetve vannak-e egyáltalán? És tényleg kötelező?

Villamos biztonsági felülvizsgálat
Villamos biztonsági felülvizsgálat

MI A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT?

27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet alapján módosult 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben az alábbi megfogalmazás olvasható (szó szerint idézve):

“a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát”

Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat során – az adott ingatlan esetében – annak elektromos hálózatát ellenőrzöm különböző szempontok alapján. Méréseket végzek, felülvizsgálatot hajtok végre annak érdekében, hogy megállapítsam: áramütés elleni védelem és tűzvédelem szempontjából milyen állapotok “uralkodnak”.

Ezeket azután egy jegyzőkönyvben összegezve a megrendelő rendelkezésére bocsátom. Ebből kitűnik, hogy milyen hiányosságok kerültek a felszínre (amik ránézésre nem láthatók), milyen részek szorulnak javításra és biztonsági szempontból milyen aggályok merültek fel.

KI CSINÁLHATJA A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOT?

Az ellenőrzést egy erre “felkent” elektromos szakember végezheti. Ez azt jelenti, hogy a hatósági képzés elvégzése után van lehetőségünk a vizsgálatot elvégezni, arról jegyzőkönyvet létrehozni, ami hivatalos iratnak számít.

A felülvizsgálónak tisztában kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és szabványokkal, illetve a létestéskori rendelkezésekkel és érvényben lévő szabályozásokkal. Szerteágazó ismeretekkel kell rendelkeznie, és felkészültnek az adott ingatlan “előéletéből” (természetesen amennyire ez lehetséges).

Jelenleg is sok a bizonytalanság a felülvizsgálók és felülvizsgálatok körül. A szabályozás elég világos, az értelmezés és tapasztalatszerzés folyamatos. Ezért a folyamatok egyre kifinomultabbak, praktikusabbak és érthetőbbek.

Méréseket végzek, felülvizsgálatot hajtok végre annak érdekében, hogy megállapítsam: áramütés elleni védelem és tűzvédelem szempontjából milyen állapotok "uralkodnak".
Méréseket végzek, felülvizsgálatot hajtok végre annak érdekében, hogy megállapítsam: áramütés elleni védelem és tűzvédelem szempontjából milyen állapotok “uralkodnak”.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATRA?

A VBF-et az energetikai tanúsítványhoz tudnám hasonlítani. Ez utóbbi képet ad az eladósorba kerülő ingatlan energia fogyasztásáról. Tájékoztatást ad a fűtési és melegvíz rendszerről, illetve energetikai korszerűsítésekről is véleményt alkot. Ingatlan eladásakor kötelező, és a vevő számára a döntésben nagyon hasznos információ (a várható rezsiköltségek következtethetők belőle).

Hasonló szerepe lenne a VBF-nek is, csak az ingatlan áramellátása és annak állapota végett. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy az elektromos áram egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben. Gondoljunk csak az elektromos autók térnyerésére. De mondhatnám példaként a hőszivattyús rendszereket is, amihez szintén komolyabb hálózat kiépítés lehet szükséges.

Mindezek azt vetítették előre, hogy jó lenne, ha lenne egy elektromos hálózatot ellenőrző és annak hibáit, hiányosságait és javítási lehetőségeit leíró dokumentum. A villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv ezt az űrt töltheti be a jövőben.

MIKOR VAN RÁ SZÜKSÉG?

A jogszabály elég világosan fogalmaz:

1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:
f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
fa) bérbeadáskor és
fb) tulajdonosváltáskor;

Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

Vagyis minden esetben, amikor eladunk/veszünk és kiadunk/bérlünk, szükségünk lenne erre a vizsgálati jegyzőkönyvre. Sok olyan plusz információt tartalmazhat számunkra, ami segíthet a vásárlási döntésünkben. (Kell-e felújítani, lehetséges-e a jelenlegi formában több elektromos gép használata, stb.)

Ha kiadjuk a lakást, tisztába kerülünk azzal, hogy lehet-e bármilyen szempontból életveszélyes az elektromos hálózat. Hiszen, ha az albérlővel bármi történik, az a főbérlő problémája is. A “nem tudtam” ilyen esetben nem szempont…

Érdeke lenne mindenkinek, hiszen nem árulnánk ebből a szempontból sem zsákbamacskát. Sajnos jelen pillanatban a jogalkotók nem tették azt kötelezővé, hogy ez a dokumentum a szerződés részét képezzemint az energetikai tanúsítvány. Ezért akár adásvétel, akár bérbeadás esetén nem vizsgálja senki sem, hogy át lett-e adva a jegyzőkönyv, vagy egyáltalán el lett-e végezve a felülvizsgálat.

A KISKAPU: AMIKOR ELHAGYHATÓ

A jogszabály ugyan kötelezi a feleket a vizsgálat elvégeztetésére, viszont a fenti álláspont szerint nem része a szerződéseknek. Ezzel gyakorlatilag egyelőre ki is iktattuk a rendszerből, s ha ez időközben változik, akkor ezt a részt egyszerűen kihúzom majd.

De létezik egy legális forma – kiskapunak is nevezhető -, amikor a felülvizsgálat mégsem szükséges.

1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat

Ez tényleg azt jelenti, ha a fogyasztásmérőnél a szolgáltatói áramkorlátozó (kismegszakító) értéke maximum 32A és a lakásban van maximum 30mA-es áramvédő kapcsoló (közkedvelt nevén FI-relé), akkor a felülvizsgálat elhagyható.

Mondjuk a magam részéről az elmúlt időszakban nem sok olyan panellakást láttam, ahol a fenti feltétel második tétele teljesült volna. Az már csak hab a tortán, hogy ki és hogyan ellenőrzi az áramvédőkapcsoló megfelelő bekötését és működését.

ÍGY JÖVÜNK MI A KÉPBE

Személyes véleményem szerint fontos, hogy vevőként vagy bérlőként tisztában legyünk a lakás hálózatának állapotával. Sajnos tapasztalat, hogy a kábelek vagy vezetékek a falban vannak, olyanok amilyenek. Nem látjuk őket, sem az állapotukat, és egyszerűen elfogadjuk, hogy van áram, működik a gép és kész.

Azonban, mint egy autónak vagy sok más gépnek, ennek is szüksége van a “szerető” gondoskodásra, és a folyamatos karbantartásra (itt karbantartás = jó állapot megőrzése). Ennek első lépése egy ilyen jegyzőkönyv elkészíttetése, hogy lássuk, mivel is állunk szemben. Minden más csak ezután következhet: javítások, átalakítások, stb.

Ha villamos biztonsági felülvizsgálatra van szükséged, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy a lakás hálózatának állapotára, ne habozz, keress minket!