
Lóhalál van!
Így igaz, aminek nagyjából az a lényege, hogy nem unatkozunk egy percre sem. Persze, ha dolgok simán mennének, akkor nem beszélhetnénk erről.
Így igaz, aminek nagyjából az a lényege, hogy nem unatkozunk egy percre sem. Persze, ha dolgok simán mennének, akkor nem beszélhetnénk erről.
“…Szökünk a sötétség elől, falakon átrohanunk, ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai …” – sokszor jut eszembe a fenti refrén. Főleg olyankor, amikor egyik lakásból megyünk a másikba. Mi, a panelek vándorai.
Mondhatni, hogy régivágású csávó vagyok, de imádok telefonálni. Főleg az a legjobb, amikor engem hívnak. És igazság szerint szerencsére sokat és sokan hívnak. Nem csak az ingatlanpiaci rodeó és a támogatások miatt, hanem mert jó régen szerelünk panel villanyt, és szolgálunk kiváló munkával. És ennek bizony híre megy.
Régebben csak legyintettem arra, ha valaki a minőségbiztosításról és a minőségbiztosítási rendszerekről beszélt. Úgy gondoltam, hogy ez csak egy olyan lózung (jelentése: jelszó – a német Losung szóból, üres mondás), amivel pénzeket lehet lehúzni a vállalkozásokról.
Ez teljesen pontosan így hangzik: 1 hét pihenés, 1 nagy lakás, 3 szakember, 3 munkanap. S hogy mit is jelent ez villanyszerelő nyelven? 1 hét pihenés után feltöltődve, 1 nagy 70 négyzetméteres lakást 3 kiváló munkásember 3 munkanap alatt profin “készre huzalozott”.
Szeretem, mikor össznépileg dolgozunk egy-egy projekten. Ez esetünkben azt jelenti, hogy mindannyian ott vagyunk, és egy lakáson dolgozunk. Ez lehet szerelvényezés, vagy a felújítás egy korábbi szakasza.
Az esetek nagy többségében elég jól menedzselem a csapat idejét. Szépen lehet látni előre, hogy melyik munka mennyi időt vesz igénybe, és hogy milyen határidővel vállalható a következő projekt.
Még általános iskolás voltam, mikor ezzel a szöveggel találkoztam: “Keményen, mint a vídia!” Mivel édesapám akkoriban olyan helyen dolgozott, ahol használtak vídiafejű fúrót, kivételesen tudtam, hogy mit jelent.
Én magam régóta korán kelek, és szeretek is korán kelni. Azt tapasztaltam, hogy ez jót is tesz nekem. A hajnalok sötét csendjei vagy az éppen felkelő nap mindig az enyémek. Ez az én “énidőm” .
Nemrégiben olvastam (és már korábban többször is), hogy az ember az aktív élete 70%-át a munkájával, a munkahelyén tölti. Szerintem ez önmagában is brutális szám, függetlenül attól, hogy pontos-e vagy sem.