Van egy álmom. Mint Martin Luther Kingnek, és mint sok dalszövegben. Sokat gondolkoztam azon, hogyan lehetne a családi vállalkozás szakmai részébe bevonni a család hölgy tagjait.
Fővezeték-csere, szabványosítás, teljesítménybővítés, amper bővítés… Ezek mind mind egy-egy területre alkalmazott szavak, amikről mondhatnám, hogy szinonimák.
Vissza-visszatérő probléma, és talán, ahogy az évek haladnak egyre inkább az lesz. Az elavult hálózatról kell szólnom. Egy használt és lelakott lakás vásárlásánál ez nem probléma: szabadon garázdálkodhatunk.
Bár korábban nagyon féltem ezektől az alkalmaktól, mert nem éreztem kellőképpen magabiztosnak magam, és nem tudtam miről is fogunk beszélgetni, vagy hogy hogyan is lesz pontosan egy ilyen felmérés.
Kérdésként felmerült: “Van ez a hogyishíjják, ami megmenti az életem, ha markolászom a villanyt, mi is a neve?”. Most tekintsünk el a szemantikai pontatlanságoktól (szemantika: jelentéstan, a szavak jelentésével foglalkozó tudomány).
Ugye te ismered? Mondd hogy igen, és nem is kell tovább olvasnod. Ha viszont nem ismered, akkor muszáj leszel végigfutni az írást. Be kell valljam, hogy én eddig sötétségben éltem ezen a területen.
Hogy milyen anomáliák fordulhatnak elő egy teljesítménybővítés-ügyintézés során, arra jó példa az alábbi történet. Készüljetek fel, mert hosszú lesz, sajnos rövidebben ezt leírni most nem lehet.
Javában tombol a nyár. Szeretem. Bár a túl nagy meleg nem tesz jót, de a hajnali hűvösben indulás és az esti naplementék kárpótolnak, és visszahoznak sok-sok emléket a gyerekkoromból.
Azt hiszem ez az a kérdés, amire nem lehet jó választ adni. Ha azt mondom, persze, “Do it yourself”, akkor lehet olyan dologra bíztatok, amire nem szabadna, mert ezernyi probléma adódhat. Ugyanakkor van létjogosultsága.
Ahogy itt ülök, és írom ezeket a sorokat, már csak mosolygok a múlt hét hétfő reggelén. Sőt, pontosabbnak kell lennem: az elmúlt hetek hétfő reggelein. Mert most több is lett belőlük.