Pácban hagyva

Pácban hagyva

Nagyon sok telefonhívást kapok mostanában. Érdekesebbnél érdekesebb esetek kapcsán hívnak fel emberek, de ez egy igazi visszatérő probléma. Nem új keletű a dolog, némely időszakokban erősebben jelentkezik, némely időszakokban kevésbé kirívó.

A piaci folyamatokkal szoros összefüggésben létezik az a jelenség, hogy az adott ügyfelet “otthagyja” a villanyszerelő. Talán nem is az “otthagyja” a megfelelő szó erre, mert a megállapodás (és időpont fixálása) után már a tényleges munka sem kezdődik el.

Az indokok (vagy nevezhetjük kifogásoknak is) széles skálán mozognak, de a kettő legnépszerűbb: a ‘beteg lett’ (sajnos ez a leggyakoribb, független attól, hogy mennyi a tényleges valóságtartalma), ‘otthagyták az emberei, nincs kivel dolgozni’.

Mindkét eset jó kifogás, és kénytelen kelletlen el is lehet fogadni: az egyiket a velünk élő helyzet okán, a másikat pedig a szintén sokat emlegetett szakemberhiány miatt. Persze itt a székben ülve könnyű ítélkezni, de nehéz látni a valódi okokat. Bár vannak ezzel kapcsolatban saját személyes tapasztalataim is.

Létező dolog, bár nem beszélünk róla: és ez a “túlvállalás”. Könnyen bele lehet csúszni. Sok minden vezethet ide, de talán az egyik legfontosabb dolog, hogy nem tudunk (vagy inkább nem merünk) nemet mondani. Most van munka, most kell dolgozni, most, most, most …

Sokszor érzem magamon is, szerintem így lett belénk nevelve. De vajon igaz lehet? Vajon, ha jön a munka, nem merünk nemet mondani? És ha túl vállaljuk, és emiatt kialakul egy ilyen helyzet, “mismásolunk” inkább? Ti ezt hogy látjátok?

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Amikor az ajánlásból baj lesz

Minden jól sikerült munka után felmerül az ügyfeleink részéről, hogy miért is nem alapítunk generálkivitelező csapatot, mert ha mindenki olyan profin csinálta volna a dolgát, mint mi, akkor minden rendben lett volna.

Villany Péter

Úgy élsz ahogy a gimnáziumban elképzelted?

Nagyon szeretek munka közben különböző hanganyagokat (újabban pedig podcast-eket) hallgatni. Főleg tanulni szeretek így (van amit előre én mondok fel magamnak), akár szakmai, akár egyéb dolgokról legyen szó.