Elmondom nektek, hogy most vendégmunkásokkal dolgozom együtt a családi ház projekten. Maradjunk annyiban, hogy a vendégmunkás az egy jó szó szerintem, így nincs sértődés és bántódás.
Elégedett lehetek velük, nincs panaszom. Mondjuk egy napom ráment arra, hogy megmutassam, a “főnök” tud dolgozni is (vagy 8 órát véstem megállás nélkül). azóta a tisztelet töretlen. Fura dolog ez, de egészen emberi.
De még így is a csodájára járnak egy dolognak. És már mondogatják nekem, hogy “Á Peti úr, ezzel is készen leszünk mink 2 nap alatt!”. Ilyenkor azért lehűtöm a kedélyeket, és elmondom nekik, hogy még csak most jön a neheze.
Ez egy szép nagy, 3 szintes házikó. Kérésre a legfelső szinten kezdtünk, hogy ott meg tudják csinálni a tető alatti munkálatokat. Ezt tényleg megcsináltuk 2 nap alatt. Nem volt nehéz, nem voltak benne bonyolult dolgok. És a kezdeti nehézségek (mondjuk úgy, nem értjük még fél szavakból egymást) ellenére is jó időt “futottunk”.
Azért megy ilyen jól, mert egy pontos tervet követünk, és ezen terven végigmenve csak automatikusan meg kell csinálni az adott ponthoz tartozó feladatokat. Ez ugyanúgy érvényes rám is, magamnak is ugyanígy kiadom az aznapi penzumot.
Ami durva, és amit biztosan nem értenek sokan körülöttem, hogy egy jó terv nélkül nem lehet így megcsinálni. És igen, rá kell szánni az időt. Ez a tervezés itt ebben az esetben több, mint fél napot vett igénybe. Ez az az idő, ami láthatatlan, amit senki nem gondol, de aminek az értéke felbecsülhetetlen. Rengeteget számít. A kivitelezésnél.
