Az infláció növekedésével, az anyagárak emelkedésével, a szakemberek hiányával, a különböző támogatások és egyéb ösztönzők hatására végülis bekövetkezett egy komolyabb áremelkedés minden téren.
Az okok ebben az esetben másodlagosak, inkább a jelenség, amiről írok, lényeges. Az “egyszeri” szakember (nevezzük így, bántás nélkül) mit látott az előző 2 évben? “Hát… nem nagy kaland ez a villanyszerelés, én is meg tudom csinálni, és aztán annyit kérek, amennyit nem szégyellek!”
Ránézésre teljesen igaza van: irány egy 10 hónapos OKJ! Egy pontig tényleg nem bonyolult ez a szakma, és igen, a minőségi munkának meg lehet kérni az árát. (a kókánynak is, de ezt hagyjuk) Nem eszetlenül, és nem akármennyit, hanem etikusan, kiszámolva, megelégedettségre. De van olcsóbb, ez a kapitalizmus (vagy valami olyasmi).
Ez bizonyos esetekben nem baj, hiszen ez javítaná a versenyt. Ez igaz egy pontig. Az elektromosság esetén egy ponton az olcsóság már a biztonság rovására mehet. E pont alatt sajnos igaz: “olcsó húsnak híg a leve”. Sajnos többnyire csak később derül ki, hogy ez az anyagokon való spórolás vagy a tudás hiánya az oka.
Lehet kéne írni egy könyvet konyhanyelven, hogy hogyan is kellene kinéznie a hálózatnak, és ezt hogyan tudja ellenőrizni egy laikus is?
