Tudjátok, van az a klasszikus „tologatja a szomszéd a bútorokat” hang a panelházakban, amitől sokan megőrülnek. Emlékszem, mikor én is panelban laktam, először azt hittem, tényleg valaki játszik odafent, de persze állítólag az igazság ennél sokkal érdekesebb.
Építőipari szerkezetekkel foglalkozó kutatók (lehet a brit tudósok?) álltak elő azzal a teóriával, miszerint az efféle zajokat valójában a vasbeton szerkezetek hőmérséklet-változása okozza. Nappal a napsütés felmelegíti az épületet, a panelek kitágulnak. Aztán éjszaka, amikor lehűl a levegő, a szerkezet visszahúzódik, és ez a mozgás hozza létre a fura, fémes csattanásokat, csoszogó és guruló hangokat.
Ehhez jön még a vasbeton azon szuper képessége: a hangot messzire továbbítja. Szóval ha azt gondoltad, hogy közvetlenül feletted történik a zaj, lehet, hogy valójában három emelettel feljebb vagy lejjebb van a „forrás”.
És mi a jó hír? Ezek a zajok teljesen ártalmatlanok az épület szerkezetére. Bár megszokni nem könnyű, de megszüntetni lehetetlen. A panellel együtt jár, mint a “panel társak” vasárnapi fúrásai. Tudjátok: vasárnap puhábbak a falak!
