Ha már Balaton, és ha már nyaralás, valószínű idén nem hagyjuk ki a pecázást. Ahogy ezeket a sorokat írom, a döntés már megszületett, az engedély kiváltásra kerül, indulhat a kaland.
Fiam is nagyon szeretne már menni, nem kevésbé a család hölgy tagjai (igaz a „kiscsajszi” még nem volt velünk, de a vizet nagyon szereti), és hát én is imádok kiszakadni egy kicsit a napi robotból, valami Isten háta mögötti helyen, ahol az sem lényeg, hogy fogunk-e halat vagy sem.
Emlékszem, hogy sosem erről szólt. Jó volt együtt lenni, beszélgetni, jó levegőn a természetben ülni, bámulni és akár hallgatni is nagyokat. Álmodozni, hogy mi lesz majd, hogy lesz majd, de jó volt …
Régi álmom, és gyerekkoromban nagyon sokat forgattam horgászatról szóló könyveket, olvastam a 70-es, 80-as évekbeli horgászkalandokról, és nagyon nagyon szerettem a balatoni nádasos történeteket, mert nálunk is sok volt a nádas a tó partján.
Úgyhogy bakancslistás egy nádasos horgászat csónakkal, de idén valószínű a tihanyi Belső-tó lesz a célpont (ez is régi álmom), de nem tartom kizártnak a Balatont sem a megfelelő helyen.
