Horgászok a TikTok-on

Jó, ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy én most ezután teszthorgász leszek vagy ilyesmi, és ontom magamból a különböző horgász videókat. Úgy hiszem, ez komoly vállalkozás lenne, sok idő és energiabefektetés, amire nem nagyon van akarat bennem.

Elsősorban azért, mert a peca, mint olyan, nem elsősorban a hal fogását jelenti számomra. Persze az izgalom utolérhetetlen, amikor tényleg valami nagy akadt a horogra, és szinte imádkozol, miközben fárasztod, hogy csak bírja ki a szerelés.

De akkor is, kint vagy a természetben, egy kicsit a világtól távol, egy kicsit magadban, mégis olyan emberekkel, akiket szeretsz és jó velük lenni. És néha tök jó egyedül is. Én legalábbis szeretem. Ilyenkor a gondolataim csak az enyémek, van időm elmélázni az élet nagy dolgain.

A napi rohanásban, a folyamatos nyüzsgésben egyszerűen felolvadok. Nincs igazán időm átgondolni dolgokat, mindig van valami körülöttem. Hangok, zajok, beszélnek hozzám, kérdeznek, itt egy hír, ott egy reklám, amott meg a szomszéd füvet nyír… Áááááááá…

Ezért szeretek olyan helyre menni, ahol nincsenek körülöttem sokan. Így pl. mi hétvégén nem is igen járunk sehova horgászni, mert ekkor akkora tumultus van a partokon, mintha ki sem jönnél a városból. Ez meg megintcsak… Ááááááá…

Szerencsére Matyi fiam is ilyesmi beállítottságú, így szívesen viszem magammal. A kislányomat is, mert ő meg alapból nyugis. Olyan jól tudunk bámulni ki a fejünkből, minden kis apróságot (kacsát, madarat, bogarakat), hogy volt már olyan, hogy vitte a botot a hal be a vízbe, úgy kellett utánakapni. Hát igen. Csak aztán nehéz kimagyarázni itthon, hogy miért nem fogtunk megint semmit sem…

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Nagyon durva a munkatempónk

“Megkaptam” már többször is, és értetlenül állok ezen kijelentés előtt. Szinte folyamatosan piszkálnak vele és kérdezik: minek “hajtunk” ennyire?

Villany Péter

Te is úgy táncolsz, ahogy fütyülnek?

A múlt heti festős sztori írása közben gondolkoztam ezen, majd közvetlen utána egy pólófelirat jött szembe a neten. Véletlenek ugyebár nincsenek, így hát írnom kell róla, hogy miért is nem hallgatunk zenét munka közben.

Villany Péter

„Rázd meg, rázd meg, rázd meg jól a…”

…a fát”. Vagy a festőt. Ez a történet is régi (persze ez viszonyítás kérdése), és még pályafutásomnak nagyon az elején játszódott. Akkor még sokszor úgy gondoltam, hogy biztosan én rontottam el valamit, vagy az általam kivitelezett dolgokkal van probléma.