Attól hogy jó, még nem szabályos

Lehet hogy jó, de nem szabályos

A múlt heti CSOKI és az azelőtti WAGO írások kapcsán sok visszajelzést kaptam.

Elsősorban a kérdések és észrevételek arra irányultak, hogy melyik a jobb?

Használhatjuk-e őket egyszerre?

El kell, hogy mondjam, hogy a szakmán belül is megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy melyik a jobb kötőelem. De a fenti két szereplőn kívül létezik még pár másik vezetékösszekötő módszer is: pl. vezeték összesodrás (tekerés), forrasztás, KF kötőelem.

Sorrendet állítani közöttük (a legjobbtól a legrosszabbig) nem igazán érdemes. Az a helyzet, hogy minden egyes korban mások voltak a követelmények, és mások az előírások. Mást fogadtak el szabályosnak, és más volt a tiltott.

Amikor valami mellett vagy valami ellen érvelek, akkor tisztában kell lennem ezzel, és képben kell lennem (legalább felületesen mindenképp) a múltbéli előírásokkal (hiszen könnyen találkozhatok olyan szereléssel, ami idősebb mint én).

Jelen pillanatban jogi és műszaki szempontból a szabályos szereléshez az általánosan wago névvel illetett vezeték összekötő elemet kell használjuk. Egy felülvizsgálat során vagy – ne adj’ Isten – egy tűzeset kapcsán a bizonyítási eljárásban ezt nézni fogják, mert ez az elfogadott.

Picture of Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

A kertész és a villanyszerelő

Mi történik ha egy kertészmérnök és egy villanyszerelő találkozik? Szerelem, két szép gyermek és egy egészen kivételes élet. Akár egy Forbes-ban megjelent cikk is kezdődhetne

Villany Péter

Az áramzabáló hűtőszekrény

Jó párszor találkoztam már azzal a jelenséggel, hogy egy adott lakásban valami hirtelen elkezdte “zabálni” az áramot. Ezt a “mezei user” (egyszerű felhasználó) úgy veszi