Attól hogy jó, még nem szabályos

Lehet hogy jó, de nem szabályos

A múlt heti CSOKI és az azelőtti WAGO írások kapcsán sok visszajelzést kaptam.

Elsősorban a kérdések és észrevételek arra irányultak, hogy melyik a jobb?

Használhatjuk-e őket egyszerre?

El kell, hogy mondjam, hogy a szakmán belül is megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy melyik a jobb kötőelem. De a fenti két szereplőn kívül létezik még pár másik vezetékösszekötő módszer is: pl. vezeték összesodrás (tekerés), forrasztás, KF kötőelem.

Sorrendet állítani közöttük (a legjobbtól a legrosszabbig) nem igazán érdemes. Az a helyzet, hogy minden egyes korban mások voltak a követelmények, és mások az előírások. Mást fogadtak el szabályosnak, és más volt a tiltott.

Amikor valami mellett vagy valami ellen érvelek, akkor tisztában kell lennem ezzel, és képben kell lennem (legalább felületesen mindenképp) a múltbéli előírásokkal (hiszen könnyen találkozhatok olyan szereléssel, ami idősebb mint én).

Jelen pillanatban jogi és műszaki szempontból a szabályos szereléshez az általánosan wago névvel illetett vezeték összekötő elemet kell használjuk. Egy felülvizsgálat során vagy – ne adj’ Isten – egy tűzeset kapcsán a bizonyítási eljárásban ezt nézni fogják, mert ez az elfogadott.

Picture of Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Klíma nélkül?

Nemrégiben futottam bele olyan társasházba, ahol képzeljétek, nem lehet klíma. De csak az úgynevezett utcafronti lakásokban, merthogy az önkormányzat tájképi “nemtudommire” hivatkozva megtiltotta azt. Mint

Villany Péter

A 3P jelenség

A gondolat nemrégiben született. Fiatal kollégámmal sétáltunk a sűrűn benőtt “lakótelepen”, és ő állapította meg, hogy itt aztán mennyi minden van. A 3P jelenség jól

Villany Péter

„Csak csendben, csak halkan”

A felmérések alatt sokszor felmerül, hogy a szomszédok által keltett zajok – például beszéd, televízió, háztartási gépek működése – könnyen áthallatszanak-e és ha igen, mennyire