Attól hogy jó, még nem szabályos

Lehet hogy jó, de nem szabályos

A múlt heti CSOKI és az azelőtti WAGO írások kapcsán sok visszajelzést kaptam.

Elsősorban a kérdések és észrevételek arra irányultak, hogy melyik a jobb?

Használhatjuk-e őket egyszerre?

El kell, hogy mondjam, hogy a szakmán belül is megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy melyik a jobb kötőelem. De a fenti két szereplőn kívül létezik még pár másik vezetékösszekötő módszer is: pl. vezeték összesodrás (tekerés), forrasztás, KF kötőelem.

Sorrendet állítani közöttük (a legjobbtól a legrosszabbig) nem igazán érdemes. Az a helyzet, hogy minden egyes korban mások voltak a követelmények, és mások az előírások. Mást fogadtak el szabályosnak, és más volt a tiltott.

Amikor valami mellett vagy valami ellen érvelek, akkor tisztában kell lennem ezzel, és képben kell lennem (legalább felületesen mindenképp) a múltbéli előírásokkal (hiszen könnyen találkozhatok olyan szereléssel, ami idősebb mint én).

Jelen pillanatban jogi és műszaki szempontból a szabályos szereléshez az általánosan wago névvel illetett vezeték összekötő elemet kell használjuk. Egy felülvizsgálat során vagy – ne adj’ Isten – egy tűzeset kapcsán a bizonyítási eljárásban ezt nézni fogják, mert ez az elfogadott.

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Az ügyfél nem gyóntatópap

Van egy nagyon kedves ismerősöm, aki nem olyan régen felhívott. Megkérdezte, hogy esetleg tudok-e számára munkát. Elmesélte, hogy az elmúlt időszakban nagyon nehéz az élete, egyszerűen eltűntek az ügyfelek.

Villany Péter

Ionizáló hajszárító – az érzés, amikor megvág az áram

Talán sokan ismerik azt az érzést, amikor hajszárítás után a csaphoz, vízhez vagy szinte bármilyen tárgyhoz hozzáérve csípést érzékelünk egy pattanó hang kíséretében, és elrántjuk a kezünket? Ugyanez tapasztalható néha a bevásárlókocsin is.