A tipizált mérőszekrény esete Tóth Marival

Van ez a teljesítménybővítés dolog. De ha még pontosabb akarok lenni, akkor van a H tarifás mérés dolog. Tudjátok, ami most nagyon gazdaságos lesz, mert olcsó az áram, és azzal olcsóbb lesz fűteni, mint a gázzal.

Persze, mint mindennek, ennek is megvan az előnye-hátránya, de a fontos, hogy telepítés előtt tervezni – számolni – tervezni – számolni kell. Aki ezt nem teszi, érheti kellemetlen meglepetés. (Bár azt mondják, amiről nem tudsz, az nem fáj. Így ha nem számolsz utána, nem is tudod, hogy megéri-e. Ez is egy nézőpont.)

Szóval az emelkedő energiaárak okán, aki megteheti, alternatív megoldásokban gondolkodik. A napelemet egyelőre elkaszálták ugye, ezért a fogyasztás csökkentésére szinte csak a H tarifás mérés igénylése marad (lehet nem véletlen). Emiatt aztán tavaly nyár végétől az elmúlt év végéig boldog-boldogtalan H tarifát szeretett volna.

Tényleg.

Több feltételnek is meg kell felelnie annak, aki ezt a megoldást szeretné, de az egyik legfontosabb hozzávalója a történetnek, hogy a szolgáltató által kért feltételeknek (és szabványoknak) kell megfelelnünk. Ennek alapeleme, hogy a – népies nevén – villanyórákat (egyet a nappali mérésnek, egyet a H tarifás mérésnek) úgynevezett tipizált mérőszekrényekbe kell elhelyezni.

Ez egy – típustól függően – 3-4 különböző méretű műanyag dobozból álló szekrény összeállítás (kicsit olyan, mint az IKEA), ami kb. 60 cm széles és nagyjából 90-120 cm magas. Szóval szép nagy, helyet is kell neki találni a házak falán, kerítésen, ami valószínűleg még több átalakítást hoz majd magával.

De mit ad Isten, teljesen véletlenül nem is olyan régen változtatták meg ezeket a szekrényeket. És valahogy úgy volt ez, hogy egy adott időponttól a régieket már nem lehetett használni. Az újak meg nemcsak drágák lettek, hanem nem is volt belőlük. Hogy, hogy nem, a feketepiacon meg aranyárban, de lehetett azért szerezni.

Tulajdonképpen – nem megbántva a gyártókat – ez egy “vacak” műanyag szekrény, ami nem lángol, hanem olvad, ha olyan gondja támad. És hogy mi kerül ezen ennyibe? Ezen sokszor gondolkodtam én is, de valójában magyarázható az alapanyagok árának emelkedésével, a piaci monopólium kialakulásával és a hiány (mesterséges?) megteremtésével.

Ha megvizsgáljuk a napelemek okozta hálózat terhelésre hivatkozást, azt kell látnunk, hogy a H tarifás gépek “ráakasztása” szintén okozhatna hasonló problémát. Ha elfogadjuk ezt az érvet, akkor látnunk kell, hogy a több gép szintén gondot okoz a többlet teljesítménnyel, így logikailag ezt is korlátozni kellett volna.

Viszont olyan szintre csökkentek a kivitelezések az alapanyag hiány okán, hogy tiltani sem kellett a sok megrendelést. Ha esetleg a szolgáltató ügyfélszolgálata már fel is dolgozta a kérvényt (bár volt, ahol ideiglenesen felfüggesztették az igénylések beadásának lehetőségét), akkor sem haladt a kivitelezés, mert nem volt mivel.

S hogy ez csak egy konteó részemről?

Lehet hogy az. És az is lehet, hogy nem az.

De abból, hogy mit hoz ez az év, sok minden kiderül majd.

Picture of Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Jákob lajtorjája

Gondoltam keresek egy rövid vagy hosszú videót arról, ahogyan egy Jákob nevű villanyszerelő bemutatja az általa használt létrát. És ezzel a poénnal felvezetem a mai érdekességet. De a sok tartalom között ilyet pl. nem találtam.

Villany Péter

Tulipános házak

Ha azt mondom Paks biztosan mindenkinek az atomerőmű jut elsőre az eszébe. Kinek a Paks I., kinek a Paks II., vérmérséklet függvényében, de mindenképpen erről lett híres a város elsősorban.

Villany Péter

Áramok harca

Döbbenetes, hogy már az 1880-as évektől használunk irányítottan elektromos áramot. Akárhogy is számolom maholnap ez bizony 150 év. Hihetetlen, és egy kicsit felfoghatatlan is, hogy ennyi idő alatt hova jutottunk el vele, és milyen távlatok vannak/lehetnek még előttünk. Gondolok itt pl. a fúziós energia kísérletekre.