Valahogy kialakult… Mondjuk tény, hogy hosszú története van az őskortól kezdve, de most nincs idő és tér ennek elmesélésére.
Innen, ahol lakom, hétköznap elég korán el kell indulni a város felé, különben sosem érek be értelmes időben. És a tömött kocsisorok araszolásában részt venni nem az én világom. Elsősorban emiatt kelek korán, de régebben a munkám miatt is korán kellett bejárnom.
Így kialakult bennem a korán kelés “képessége”, nem jár sem fáradtsággal, sem stresszel. Szintén tudatos döntés, hogy a hétvégén is tartom ezt, mert az utazásmentes reggeleken sokkal több időm van a kreatív és adminisztrációs dolgok elvégzésére.
A gyermekeim és az édesanyjuk szerencsére ilyenkor mélyen és sokáig alszanak, így a reggeli készítés előtt bőven van időm saját magamra.
