Tapasztalataim szerint több megoldás is kínálkozik egy nehéz helyzet megoldására. De adott pillanatban csak egy döntésen múlik, hogy melyik irányt választod. Engedhetsz az elvárásokból, és akkor könnyebb lesz a munka fizikai része. De ebben a pillanatban veszíted el azt, aki valójában vagy, s amiért szeretnek.
A maximalizmus árnyoldala mindenképpen az, hogy nem enged félmunkát végezni, és ezáltal nem tudsz időt spórolni, ha éppen időszűkében vagy. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valami már kb. 90%-on is megfelel, akkor is 100% nyújtasz. Ez nem a kóros maximalizmus egyébként, hanem azoknak az apróságoknak az elvégzése, amikkel a szolgáltatásod színvonalát emeled.
Fontos azonban megjegyeznem, hogy itt nem a villanyszereléshez nagyon szorosan köthető műveletekről van szó. Azokban nincs kompromisszum, ott a 100% a minimum elvárás. Mert ez esetben a 90% azt jelentené, hogy 10% esélyt adunk valamilyen hibára, ami akár emberéletbe is kerülhet.
A 90% megfelelő kijelentés elsősorban az olyan kísérő műveletekre vonatkozik, mint pl. a takarítás, a szemét gyűjtés, a kábelek és falak visszajavítása, stb. Tehát azok a munkafolyamatok, amik meg nem ölnek ugyan, de tapasztalataim szerint a lehető legnagyobb hatással vannak a saját magunk és mások általi megítélésünkre.
És ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a maximalizmus szépségeihez. Egyrészt az apró pici “fondorlatok” a későbbi munkavégzésünket könnyítik meg. Másrészt csak rá kell nézni az ajánlásokra, amiket kapunk, és egyből megértitek, miről is van szó.
Ezúton köszönöm szépen nektek az ajánlásokat és a véleményeket, sok erőt adnak nekem.
