A vasárnap hajnali kávé majd kiesett a kezemből, és az álmosság is egy csapásra elillant, amikor a szokásos korai lapszemle során szembejött velem egy cikk az alábbi címmel: “Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon”.
Ha érdekesek a részletek, akkor rákeresve megtalálhatod könnyen. De sajnos egy kicsit csalódást keltett, mert inkább egy PR, vagy még inkább marketing fogásnak tűnt, annak ellenére is, hogy van ráció benne a jelen szabályozások közepette. És le a kalappal, valóban rés a pajzson.
Ténylegesen megtalálták azt a kiskaput, amivel akár egy panellakás napsütötte erkélyére is telepíthető napelem. Sajnos ez nem az a “hagyományos”, korábban erkélynapelemnek elkeresztelt, egyszerűen konnektorba dugható szerkezet. Ami nálunk ugyan nem engedélyezett, és nem is igen foglalkoznak a jogszabályi rendezéssel, bár ennek főként technikai okai vannak. Nyugaton pedig szinte minden sarki boltban kapható “jóárasítva”.
Szóval valójában ez a rendszer egy mikroinverterből, visszwatt védelemből és napelemekből álló rendszer, aminek telepítését, pontosabban a lakás elektromos hálózatba való bekötését jóváhagyta egy társasházi lakás esetén az Elmű Hálózati Kft. februárban. (a képen a cikkből kimásolt engedély látható)
Amúgy nekem szimpatikus a megoldás. Az egyetlen megkérdőjelezhető dolog ezzel kapcsolatban, hogy megéri-e. Az engedélyeztetés gondolom a ráfordított és a várakozási időn túl nem nagy “kaland” ezek szerint, de kérdéses, hogy a bekerülési ára, az ideálisnak egyáltalán nem nevezhető elhelyezés okán mikorra térül meg, ha megtérül egyáltalán?
Bizonyosan lesznek, akiknek megtetszik ez a dolog, és ennek okán fontos nekünk is megismerni a részleteket. Olyan gondolatok kavarognak például most a fejemben, hogy hogyan lehet majd ennek a fajta rendszernek “előkábelezni” esztétikusan, és érdemes-e ezt megtenni?
Imádom amúgy ezt a szakmát, mert a fejlődés velünk van és nem áll meg, és bizony készen kell állnunk az újabb és újabb fejlesztésekre és megoldásokra.
