Miért nem csap a villám a repülőbe?

Inkább csak érdekesség ez, mint komolyabb szakmai tény. Bár egy érdekes fizikai jelenség az egésznek az alapja. És mivel nemrég sokat repültünk, természetesen ilyen jellegű hirdetések és cikkek jöttek szembe folyamatosan az “éterben”.

Ha már elém sodorta az élet, belekattintottam. A statisztika szerint minden utasszállító repülőgépet évente egyszer villámcsapás ér. Ez persze átlag, attól is függ, hogy milyen területen közlekedik. Az esetek többségében egy repülőgépet ért villámcsapás nem számít különleges, különösebben veszélyes eseménynek.

A villámlás nem tesz kárt a repülőgép belsejében és magában a szerkezetben sem. Ennek az az oka, hogy a jellemzően fémből készült borítás Faraday kalitkaként viselkedve megvédi azt, ami belül található. (Ahol nem fém a borítás, ott fémhálót alkalmaznak a védelem létrehozásában.)

A Faraday kalitka lényege az “árnyékolás”. Ez a zárt, vezetőből készült “doboz”, vagy háló megvédi az általa bezárt teret az elektromágneses sugárzásoktól és a villámcsapástól is. Repülőgép esetén a külső felület mentén fut végig a gépen, majd elhagyja azt.

Az istennyila a “vasmadár” egy kiemelkedő, hegyes részébe csap bele, – pl. a szárnyvég vagy az orr -, majd miután végigfut a felületen egy hasonló helyen hagyja el azt. A belépés és a kilépés helyén égésnyomok előfordulhatnak. Bizonyos esetekben ezeken a pontokon a borítás is megsérül, és előfordulhat, hogy az alatta található műszerek is “megérzik ezt”.

Jó néhány példa van arra, hogy a villámlás károkat okozott utasszállító repülőgépeken (volt olyan, amikor az üvegen keresztül a pilótát találta telibe). De mégis kijelenthetjük, hogy a komoly károsodás valószínűsége elég kicsi. Nap, mint nap repülőgépek tucatjait ér villámcsapás anélkül, hogy bármilyen kárt okozna.

Picture of Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Jákob lajtorjája

Gondoltam keresek egy rövid vagy hosszú videót arról, ahogyan egy Jákob nevű villanyszerelő bemutatja az általa használt létrát. És ezzel a poénnal felvezetem a mai érdekességet. De a sok tartalom között ilyet pl. nem találtam.

Villany Péter

Tulipános házak

Ha azt mondom Paks biztosan mindenkinek az atomerőmű jut elsőre az eszébe. Kinek a Paks I., kinek a Paks II., vérmérséklet függvényében, de mindenképpen erről lett híres a város elsősorban.

Villany Péter

Áramok harca

Döbbenetes, hogy már az 1880-as évektől használunk irányítottan elektromos áramot. Akárhogy is számolom maholnap ez bizony 150 év. Hihetetlen, és egy kicsit felfoghatatlan is, hogy ennyi idő alatt hova jutottunk el vele, és milyen távlatok vannak/lehetnek még előttünk. Gondolok itt pl. a fúziós energia kísérletekre.