Megéri még-, vagy már villanyautózni?

Ezzel kapcsolatban sokat olvasgattam (és számolgattam is) korábban. Amikor autónk cseréjéhez közeledtem bizonyos okok miatt, már nagyon gondolkodtam az elektromoson. Akkor még, 2018/2019 fordulóján nem érte meg. Se így, se úgy.

Egyszerűen nem jött ki a matek.

Azóta némi víz lefolyt a Dunán, ahogy mondani szokták. Annak idején a magam kútfejéből azt képzeltem, hogy 5-6 év kb., mire normálisan kialakul az infrastruktúra, és az ezzel kapcsolatos szokások. Meglesznek az első tapasztalatok a különböző alkatrészek kapcsán, mi meddig bírja.

Úgy sejtettem, hogy ekkorra lesznek elérhetők az első használt járművek “tömegesen”. Kiderül, hogy milyen áron lehet hozzájuk jutni, milyen problémáik lesznek, mit kell majd cserélni, és ez mennyibe fog fájni. És 2023/2024 táján majd családilag számolgathatunk, hogy megéri-e nekünk egyáltalán (vagy lesz-e más alternatíva még).

Visszatekintve, nem voltak rosszak az elképzeléseim. Szerintem most pont a határon vagyunk.

Mondjuk, hogy merre billenünk el, ahhoz nagymértékben hozzájárulnak az árak és azok növekedése. Mondjuk ez mindkét oldalról nyomja ezt az ipart: egyrészt az egyes energiaforrások árainak növekedése ezt olcsóbbá teszi, ugyanakkor a nyersanyagok árának emelkedése az előállítást (és annak idejét) drágítja.

Egyébként belegondolva: bizonyos dolgok mellette és bizonyos dolgok pedig ellene hatnak. Érdekes lesz figyelni, hogy mi kerekedik ki ebből, és mikor lesz Villany Péternek villanyautója.

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Panel-régészet: aranybányára leltünk

Az elmúlt év vége, és az idei év egyértelműen a “lakott” lakásokról szól. Hogy mások is így hívják-e, azt nem tudom, de nálunk ez a szó jelenti azt a típusú felújítást, amikor a tulajdonosok “benne laknak” az ingatlanban.

Villany Péter

Hogyan égessük szét a hálózatot?

Nincs jobb szó rá, minthogy egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag “berobbant a nyár”. Ilyenkor mindig rengeteg telefont kapunk, ahogyan az előző években is, hogy klímát szeretnénk, ehhez kéne ellenőrizni a hálózatot, bírja-e.

Villany Péter

Tampere: Az álom, a munka és az odavezető út

Azt gondoltam ideje írni egy kisebb összefoglalót. Sajnos a folyamatos közvetítés nem igazán sikerült, sőt… Az az igazság, hogy folyamatosan olyan élményekben volt részünk, és olyan “egyben voltunk” a hellyel, hogy a telefon csak fotók alkalmával került elő, és a közösségi média sem kapott szinte semmilyen figyelmet.