Amikor a konkurencia hív, hogy az ügyfél mondja, hogy én biztosan tudom

Nemrég történt az eset, és mivel nem egyedi, ezért közkinccsé teszem. Nem túl gyakran, de azért havonta-kéthavonta felhív a konkurencia egy-egy képviselője tanácsot kérni.

Amit én tapasztalok és látok, hogy a mostani támogatás dömping két komolyabb változást hozott a szakmán belül. Egyrészt a korábban is bizonytalan kifizetési hajlandóság miatt viszonylag sokan fordultak el a lakópark méretű építkezésektől a lakossági megrendelők felé. Másrészt a kereslet felfutása viszonylag sok új vállalkozást is a piacra irányított.

Most nem mennék bele ezeknek a dolgoknak a mélyebb elemzésébe, ezt teljes mértékben meghagyom a nagyobb cégeknek, akiknek erre metódusa és emberei is vannak. A fenti okok miatt viszonylag sok, a panelben tapasztalatlan villanyszerelő vállal el munkákat.

Bár sok-sok információ érhető már el a közösségi média fejlődésének hatására, videók, leírások, csoportok vannak, ahol utána tudunk nézni-kérdezni a dolgoknak. Sajnos sokan ezt nem teszik meg. Vagy egyszerűen azért mert nem tudják hogy hol találhatóak ezek, vagy félnek kérdezni. Ilyenkor előállhatnak igen kellemetlen helyzetek.

Ilyen történt kb. 2 héttel ezelőtti telefonhívásom alkalmával. Mondjuk ez a legutóbbi eset totál egyedi volt. Történt ugyanis, hogy a megrendelő hívott fel. Kissé ideges (talán sírós) hangon mondta, hogy itt vannak a villanyszerelők, de nem találják a dobozt a falon. Odaadná a főnököt, segítsek már neki.

Bevallom, nem szoktam megtagadni a segítséget. Lehet, nem ez a megfelelő hozzáállás, de nem érzem azt, hogy ezzel rosszat tennék magamnak a piacon. Ha nem mondom meg, hogy “hol a doboz”, attól a lakás előbb-utóbb elkészül, csak lehet még több idegeskedés és idő árán.

Azt hiszem, hogy amit én adok, azt kapom vissza. Ezért tisztán és etikusan játszom. Nem hiszem, hogy egyhamar el fog fogyni az a 800.000 darab panellakás, emiatt pedig van munka bőven, jut mindenkinek.

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Nagyon durva a munkatempónk

“Megkaptam” már többször is, és értetlenül állok ezen kijelentés előtt. Szinte folyamatosan piszkálnak vele és kérdezik: minek “hajtunk” ennyire?

Villany Péter

Te is úgy táncolsz, ahogy fütyülnek?

A múlt heti festős sztori írása közben gondolkoztam ezen, majd közvetlen utána egy pólófelirat jött szembe a neten. Véletlenek ugyebár nincsenek, így hát írnom kell róla, hogy miért is nem hallgatunk zenét munka közben.

Villany Péter

„Rázd meg, rázd meg, rázd meg jól a…”

…a fát”. Vagy a festőt. Ez a történet is régi (persze ez viszonyítás kérdése), és még pályafutásomnak nagyon az elején játszódott. Akkor még sokszor úgy gondoltam, hogy biztosan én rontottam el valamit, vagy az általam kivitelezett dolgokkal van probléma.