Pont a tegnapi írásom írása közben gondolkodtam el azon, hogy honnan is indultunk, és hová is értünk el az évek alatt.
Húúú micsoda folyamat! Mennyi ember és mennyi történet!
Túl sokan azért nem dolgoztak nálunk az évek alatt. Akik itt voltak, velem, mind értékes emberek. És mind-mind hozzátettek valamennyit ahhoz az összképhez, ami miatt nagyon magas nálunk a léc. Ezúton is köszönöm nektek!
A belső folyamatok, az elvárások magas lécéről van szó. A saját magunkkal szemben támasztott követelményekről van szó. A nagyon magas léc itt most nem azt jelenti, hogy magasan van, ezért könnyű átbújni alatta. Nem-nem. Nem átbújni, átugrani kell!
Azt látom, hogy amikor a magas elvárásaim találkoznak az elszántsággal és a tanulni vágyással, akkor hihetetlen dolgok történnek. A fejlődés nem gyors, de türelemmel és kitartással már rövid távon is jelentkeznek azok az előnyök, amikre már lehet építeni.
Bara-Horváth Péter – „Villany Péter”
tulajdonos
