Addig maradunk, amíg nem végzünk

Addig maradunk, amíg nem végzünk

Tényleg nagyon szeretek fővállalkozóknak vagy generálkivitelezőknek dolgozni. Természetesen megválogatom, hogy kivel “szűröm össze a levet”, de többségében ilyen szempontból állandó, visszatérő “kuncsaftjaim” vannak.

Ezekben az esetekben iszonyatosan látszik a különbség a munkatempó, a munkamorál, de legfőképp a hatékonyság területén. Tudom, hogy bizonyos méret felett az az igazán profitábilis, amit amúgy sok helyen látunk, de más irányt gondoltam ki magunknak.

Ez sem ördögtől való, és ez is létezik, és többségében úgy hívják, hogy projekt alapú munka (természetesen sok más, hangzatosabb neve is van területtől függően). Ezt én még egy picikét felszabdaltam és átalakítottam, de a végeredményt tekintve a lényege ugyanaz: el van végezve a feladat, kiválóan, határidőre.

Emiatt van az, ha úgy látjuk egy adott szituációban, hogy ha maradunk, és végzünk, akkor jobban járunk, így a tudatosan vállalt túlóra is sokkal vidámabban telik. És ebben a mentalitásban nagyon látszik a különbség.

Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

Csótány a lámpában!

Címnek inkább azt szerettem volna adni, hogy “A lámpa varázshatalmú szelleme”, de az nem fedte volna le igazán mondanivalót. A történet a múlt héten történt, amikor a munkáink többsége szerelvényezés volt.

Villany Péter

Te jó ég! Itt bányásztak! És én nem is tudtam!

Még kicsit visszatérve a tegnapi napelemes-leállításos írásomra, illetve azt ezt ihlető podcast-re, egy fontos dologgal találkoztam. Teljesen “véletlenül” dobta fel az egyik közösségi médium a régi bányász vasutakhoz tartozó kiállítást.

Villany Péter

Az öreg megmondja – Napelemista kalandok

Kedves barátom hívta fel a figyelmem egy videóra, ami az elmúlt időszak “lerágott” csontjáról szól. De nem akárhogyan, hanem idősebb szakemberek szemével. Akiknek már mindegy, hogy mit mondanak. (ergó nem kell pc-nek, azaz politikailag korrektnek lenniük, hogy ne bántsanak meg a véleményükkel senkit)