Ha az éves limit alatti részt nézzük, akkor ennek a mennyiségnek az ára jelenleg – bár szolgáltatónként változik – az egyetemes rendszerben 36 Ft körül mozog. 1 kWh = az egyszerűség kedvéért 1.000 Wh, mert sok eszközön W-ban van feltüntetve a teljesítménye.

Nekünk egy nem túl nagy teljesítményű hajszárítónk van, 1200W. Így kereken 50 percig száríthatnám a hajamat, és ha már száraz a hajam és másra már nem kell a maradék energia, akkor esetleg ezzel fűthetném a szobát. Nem túl hatékony, de érdemes lenne kiszámolni, hogy ennyi idő alatt hány fokot emel a szoba hőmérsékletén.

A lakásban nekem csak és kizárólag energiatakarékos izzók vannak. A hálóban és a nappaliban 13,5 W-osak, 6 darab összesen. Kicsit több, mint 12 órán át használhatom őket.

A mosógépünk egy külön “állatfaj”. Őt mérem, ezért vannak pontos adataim is. Átlagban a leggyakrabban használt mosási program 650 Wh energia egy mosási ciklus alatt. Tehát 23,4 Forintba kerülnek a tiszta ruhák. Ez azért csak átlag, mert a mosási hőfoktól, a ruhák súlyától sok minden függ.

Ez utóbbi példa arra, hogy sok mindent csak méréssel lehet meghatározni, hogy pontosan (vagy inkább csak jó közelítéssel) mennyit is fogyaszt az adott időintervallum alatt. Ez az energiatudatosság, amikor tudod, hogy egy levest megfőzni pontosan mennyi energiába kerül, és ezért mennyit kell érte fizetni.

Ez önmagában egy jó játék is: na most kitakarítottam 20 Forintból!

The post Mire elég 1 kWh? appeared first on Villany Péter.

Úgy gondolom, hogy a mai rohanó világunkban nem várható el az utca emberétől, hogy bizonyos összefüggéseket megértsen. (ami amúgy az információ hiányában nem is biztos, hogy lehetséges) Ezáltal nem is igazán tud megfelelő döntéseket hozni.

Emiatt az elképzelés az lenne, hogy nem az egyénre bízzuk az energiatudatosság kialakítását, hanem a tudatos fogyasztást mi irányítsuk. Ne az adott emberre bízzuk rá annak megfigyelését, hogy mikor a legjobb neki (és a közösségnek) az adott energiaigényes cselekvést elvégezni. Nincsen elég baja, még ennek figyelgetésével is időt töltsön?

Például: szolgáltatóként adott körzetekben figyeljük a termelés és a fogyasztás alakulását. Azt látjuk, hogy adott utcában a napelemek délelőtt 11:30-kor már nagyon sokat termelnek, leállás közeli állapotban vannak.

Viszont az is látszik, hogy egyes háztartásokban a fogyasztás minimális, mert nem működtetnek olyan gépet vagy berendezést, ami el tudná használni az adott területen belüli többletenergiát.

Egy algoritmus nagyon gyorsan ki tudná számolni és modellezni, hogy mi a teendő. Ilyenkor mondjuk az X utca lakói kapnak egy sms-t vagy értesítést az applikációban, hogy most 11:30-tól kedvezményes áron kapják az elektromos áramot. Úgyhogy indulhat a pl. mosógép-szárítógép.

Természetesen ez megintcsak a szokások megváltozásával járna (pl. reggel indulás előtt be kell rakni a mosást, szárítást, stb., hogy azt aztán távolról elindíthassuk), de bizonyosan kialakulna rövid időn belül egy sajátos menetrend.

Mivel amúgy is zajlik a digitális átállás, érdekes lenne kiszámolni, hogy az ilyen irányú fejlesztés lenne-e kifizetődőbb, vagy a hálózat fejlesztése. (amiről a héten korábban már írtam, s ami miatt a napelemes visszatáplálás határozatlan időre megszűnik)

The post Napelemek és a hálózat, avagy ilyen egyszerű lenne a megoldás? appeared first on Villany Péter.

Ennek egyébként egyszerű okai vannak. Drágul az energia, és nem biztos, hogy mindent ugyanúgy fogunk tudni használni, kihasználni, mint eddig. A lakosság szemszögéből nézve az energiatudatosság valószínűleg a szokások átalakítását/átalakulását fogja elsősorban jelenteni.

Hiszen egy panellakásban például nem nagyon van mit optimalizálni. Bár bizonyosan meg lehet fogni itt is olyan dolgokat, mint a “kapcsoljuk le a villanyt” és társaik, de sokkal kisebb a játékterünk, mint mondjuk egy családi házban, ahol sok mindennel lehet figyelni és átállítani hatékonyabb működésre.

Az energiatudatosság véleményem szerint azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk bizonyos fogalmakkal az energiatermelés területén. Ez egy tanulási folyamat. Képbe kell kerüljünk azokkal a fizikai dolgokkal, amik számunkra az energiát biztosítják.

Mert ha például tudjuk, hogy hogyan jut el hozzánk az áram, akkor kevésbé vagyunk ezen a területen megvezethetők. Sajnos még így is rengeteg a fals információ, ezért néha le kell ásnunk az alapokig. És igen, sajnos ez időigényes feladat. Kinek több, kinek kevesebb.

Ha megvan az energiatudatosság, tehát felismerjük és értjük, hogy mi miért van, akkor az energia felhasználásának tudatossága is megjelenik, tehát tudni fogjuk, hogy mit miért tegyünk, használjunk és alakítsunk át.

The post Energiatudatosság a jövő befektetése? appeared first on Villany Péter.