Utópisztikus gondolatnak tűnhet, bár egyáltalán nem biztos, hogy megoldhatatlan. Ha jól emlékszem egy korábbi beszélgetésre, akkor Ausztráliában működik is ez, vagy valami hasonló már. A megoldás módjairól a digitalizáció terén szakértő Digital Pedro barátom bizonyosan többet tudna mondani.
Úgy gondolom, hogy a mai rohanó világunkban nem várható el az utca emberétől, hogy bizonyos összefüggéseket megértsen. (ami amúgy az információ hiányában nem is biztos, hogy lehetséges) Ezáltal nem is igazán tud megfelelő döntéseket hozni.
Emiatt az elképzelés az lenne, hogy nem az egyénre bízzuk az energiatudatosság kialakítását, hanem a tudatos fogyasztást mi irányítsuk. Ne az adott emberre bízzuk rá annak megfigyelését, hogy mikor a legjobb neki (és a közösségnek) az adott energiaigényes cselekvést elvégezni. Nincsen elég baja, még ennek figyelgetésével is időt töltsön?
Például: szolgáltatóként adott körzetekben figyeljük a termelés és a fogyasztás alakulását. Azt látjuk, hogy adott utcában a napelemek délelőtt 11:30-kor már nagyon sokat termelnek, leállás közeli állapotban vannak.
Viszont az is látszik, hogy egyes háztartásokban a fogyasztás minimális, mert nem működtetnek olyan gépet vagy berendezést, ami el tudná használni az adott területen belüli többletenergiát.
Egy algoritmus nagyon gyorsan ki tudná számolni és modellezni, hogy mi a teendő. Ilyenkor mondjuk az X utca lakói kapnak egy sms-t vagy értesítést az applikációban, hogy most 11:30-tól kedvezményes áron kapják az elektromos áramot. Úgyhogy indulhat a pl. mosógép-szárítógép.
Természetesen ez megintcsak a szokások megváltozásával járna (pl. reggel indulás előtt be kell rakni a mosást, szárítást, stb., hogy azt aztán távolról elindíthassuk), de bizonyosan kialakulna rövid időn belül egy sajátos menetrend.
Mivel amúgy is zajlik a digitális átállás, érdekes lenne kiszámolni, hogy az ilyen irányú fejlesztés lenne-e kifizetődőbb, vagy a hálózat fejlesztése. (amiről a héten korábban már írtam, s ami miatt a napelemes visszatáplálás határozatlan időre megszűnik)
