Villamos biztonsági felülvizsgálat kötelező lakóingatlan eladásakor és bérbeadásakor.
A kötelezettséget jogszabály írja elő, a pontos követelmények az adott élethelyzettől függenek.
Ez az oldal azért készült, hogy egy helyen, közérthetően legyen leírva, mikor kötelező, mikor nem, és mire vonatkoznak valójában a sokat emlegetett „kiskapuk”. Nem jogásznyelven, hanem gyakorlatban használható módon.
A jogszabályi előírások értelmezéséhez fontos a teljes vizsgálati kontextus: Villamos biztonsági felülvizsgálat – mikor kötelező, hogyan zajlik, mire számíts
Mely jogszabály írja elő a villamos biztonsági felülvizsgálatot?
A villamos biztonsági felülvizsgálatot a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet írja elő, ennek része, 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ).
Ez határozza meg:
- × mikor kell vizsgálni a villamos berendezést,
- × milyen esetekben kötelező,
- × és milyen kivételek léteznek.
A rendelet nem ajánlás, hanem kötelező érvényű előírás.
Mikor kötelező jogszabály szerint?
Jogszabály szerint villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni többek között:
- × ingatlan eladásakor (tulajdonosváltás),
- × ingatlan bérbeadásakor,
- × első üzembe helyezés előtt,
- × átalakítás vagy javítás után,
- × rendkívüli eseményt követően (pl. tűz, beázás).
FONTOS!: eladásnál és bérbeadásnál ez nem mérlegelési kérdés, hanem kötelezettség.
A 6 éves szabály – mit jelent pontosan?
A rendelet kimondja, hogy nem kell új felülvizsgálat, ha rendelkezésre áll 6 évnél nem régebbi, megfelelő ellenőrzési dokumentum.
Ez a gyakorlatban azt jelenti:
- × ha van érvényes jegyzőkönyv, nem kell új vizsgálat,
- × ha nincs, akkor kötelező elvégezni.
Mikor nem érvényes automatikusan a 6 év?
A 6 év nem „lejárati dátum”, hanem feltételes érvényesség. Új felülvizsgálat szükséges, ha időközben:
- × átalakítás történt,
- × új áramkörök kerültek kiépítésre,
- × nagyobb fogyasztók jelentek meg,
- × rendkívüli esemény történt.
Ilyenkor a korábbi jegyzőkönyv elveszti az érvényét, és a 6 év új vizsgálattól indul újra.
A „legális kiskapu” – mi számít elfogadható dokumentumnak?
A jogszabály nem csak a villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet ismeri el, hanem bizonyos esetekben más műszaki ellenőrzési dokumentumot is.
Elfogadható lehet például:
- × korábbi villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv,
- × bizonyos esetekben érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv.
A kulcs:
- × legyen 6 évnél nem régebbi,
- × és tartalmában alkalmas legyen a villamos berendezés állapotának igazolására.
Ha ilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, akkor nincs kiskapu: a felülvizsgálat kötelező.
32 A / 30 mA – miért keverik, és mire vonatkozik valójában?
Sokan hivatkoznak arra, hogy:
- × 32 A alatti túláramvédelem,
- × és 30 mA-es Fi-relé esetén
nem kell felülvizsgálat.
Ez részben igaz, de nem arra az esetre, amire a legtöbben gondolják. Ez a kivétel csak az időszakos felülvizsgálatokra vonatkozik, nem:
- × ingatlan tulajdonosváltásra (eladás, vásárlás),
- × ingatlan bérbeadásra (bérbevétel).
Magyarul: eladásnál és bérbeadásnál akkor is kötelező a felülvizsgálat, ha a hálózat egyébként megfelel a 32 A / 30 mA feltételeknek.
Mit kérnek ténylegesen a hatóságok és a szolgáltatók?
A gyakorlatban:
- × kérhetik a jegyzőkönyvet,
- × nem fogadják el a „ránézésre rendben van” érvelést,
- × és ha nincs dokumentum, problémák adódhatnak.
Sokszor „átcsúszik” az ellenőrzés hiánya, de ez nem jogi biztonság, hanem kockázat. Ha később probléma van, utólag mindig a papírt kérik.
Rövid összefoglaló
- – a jogszabály egyértelműen előírja a felülvizsgálatot,
- – eladásnál és bérbeadásnál nincs kibúvó,
- – a 6 éves szabály feltételes, nem automatikus,
- – a 32 A / 30 mA kivétel nem erre vonatkozik,
- – dokumentum nélkül az ügyintézés elakadhat.
Vissza a főoldalra:
Villamos biztonsági felülvizsgálat – mikor kötelező, hogyan zajlik, mire számíts
