A panellakások villanyszerelése nem egyszerű szakma. No nem csak amiatt szeretem, mert sajátos látásmódot, eszközöket igényel és sok-sok munkaórával hihetetlen tapasztalatot lehet szerezni.
Van a lakótelepeknek egy különleges hangulata, amit csak az ott lakók ismernek, vagy azok, akik laktak már panelben. Szeretek egy-egy hetet eltölteni ezeken a helyeken. Korán érkezve látom a telep ébredését, napközben hallom és látom a lüktető életet. Kicsit része leszek egy közösségnek, megfigyelhetek embereket, hogy hogyan élnek.
De az igazi kedvencem, ami miatt ténylegesen nagyon várok egy-egy felújítást, az a hétfői kezdés. Ezeken a napokon mindig izgalommal tekintek az előttünk álló munkára, és arra, kerül-e elő valami tárgyi emlék a falakból, strangokból (ahol elzárva a csövek mennek), résekből.
Olyan korhű dokumentumok ezek, amik rögzítik az adott időpillanatot. Az építés egy szakaszában, a munkás gondol egyet, és elrejt a jövő számára valami kis apróságot (vagy nem is olyan kis apróságot). Elképzelhető, hogy semmi szándékosság nincs ebben, csak egy aznapi újságpapírral tömi ki az illesztéseket.
Mivel ezeket az illesztéseket kiválóan tudjuk használni a különböző kábelek, csövek, stb. elvezetésére, sok esetben használjuk is őket. Ekkor kerülnek elő ezek a régészeti leletek. Most például Őrmezőről több, jó állapotú, építéskori, 1984-es műsorújság, magazin és napilap.
Teljesen pontosan nem lehet belőni az adott lakás építésének napját, mert simán elképzelhető, hogy régebbi az újság, mint ahogyan az is, hogy aznap vették hajnalban, és ha már ott volt, fel is használták.
Áttanulmányozom, mert kíváncsi vagyok, hogy mit írtak aznapra a napilapban, mik voltak a hírek azon az egy oldalon aznap.
Panelrégészet – csak így hívom, és az „ásatás” folytatódik.
