“Péter, mondja már meg, hány amperes a villanyórám?” – kapom meg a kérdést telefonban elég sokszor. Általában halk mosoly a válaszom, és elviccelem, hogy sajnos még olyan messzire nem látok és a távgyógyításban sem vagyok még otthon…
Fővezeték-csere, szabványosítás, teljesítménybővítés, amper bővítés… Ezek mind mind egy-egy területre alkalmazott szavak, amikről mondhatnám, hogy szinonimák.
Én magam régóta korán kelek, és szeretek is korán kelni. Azt tapasztaltam, hogy ez jót is tesz nekem. A hajnalok sötét csendjei vagy az éppen felkelő nap mindig az enyémek. Ez az én énidőm.
Hogy milyen anomáliák fordulhatnak elő egy teljesítménybővítés-ügyintézés során, arra jó példa az alábbi történet. Készüljetek fel, mert hosszú lesz, sajnos rövidebben ezt leírni most nem lehet.
Ha megszületett a döntés, hogy teljesítménybővítésre van szükségünk, akkor nincs más hátra, mint előre. Jó ha tudjuk, hogy mi mennyi ideig fog tartani, és akkor nem ér minket kellemetlen meglepetés.
Korábban írtam ‘Az egyidejű fogyasztás csapdájáról’. Tulajdonképpen arról írtam ebben, hogy ha probléma adódik azzal, hogy adott áramkör nem bírja el a több “ráakasztott” fogyasztót, akkor mit is tehetünk.
Nemrégiben újra felmerült ez a kérdés. Ügyfelem története nem egyedi eset, csak újra és újra aktuális. Befektetésnek vette meg a lakást: a gyermekének szánja. De amíg elérkezik az idő, hogy ők használni tudják, kiadják albérletbe.
És igen, végre ezt is megértük, és végre nyugodtan le is írhatom: megszűnt az anyaghiány. A megértéshez azonban kicsit vissza kell utaznunk az időben, és rögzítenem kell a témát is: A TELJESÍTMÉNYBŐVÍTÉS.
Van ez a teljesítménybővítés dolog. De ha még pontosabb akarok lenni, akkor van a H tarifás mérés dolog. Tudjátok, ami most nagyon gazdaságos lesz, mert olcsó az áram, és azzal olcsóbb lesz fűteni, mint a gázzal.
Elérkeztünk a legsarkosabb problémához abban az esetben, hogyha az energiafelhasználásunkat át szeretnénk állítani.