
Erkély napelem reloaded
Régen írtam már erről, és akkor sem találtam rossz dolognak. Igaz, itthon a tapasztalataim alapján több mindennek (a csillagoknak, a négylevelű lóheréknek, stb.) kellene együtt
Régen írtam már erről, és akkor sem találtam rossz dolognak. Igaz, itthon a tapasztalataim alapján több mindennek (a csillagoknak, a négylevelű lóheréknek, stb.) kellene együtt
A vasárnap hajnali kávé majd kiesett a kezemből, és az álmosság is egy csapásra elillant, amikor a szokásos korai lapszemle során szembejött velem egy cikk az alábbi címmel: “Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon”.
Egyik kedvenc “idézetem” és jelenetem Hofi Gézától, ami a ‘Disznó mennyit fog fialni’ címmel található meg könnyedén. “Há’ szűzmáriaidesanyám […] ez a nyüves disznó 10-et fialt, mikor 14 a terv […]. Jajj mi’ csináljak, mer’ malacot nem tudok, […], hát akkor csinálok statisztikát… magyar módra.”
Az a durva, hogy az internet úgy gondolta, hogy ez engem végülis érdekel. És ezért a tavalyi “kihirdetés” után azt hiszem 1 héten belül 5 különböző cég is megkeresett, hogy nagyon szívesen segít nekem az igénylésben.
Most olvasom, hogy megint fellángolt a vita az erkélynapelemnek nevezett fotovoltaikus szerkezet körül. Érdekes lesz látni, hogy most hova fut ki ez a dolog. Tőlünk nyugatra ezek a 600-800 Wattos rendszerek terjednek, mint a veszedelem.
Azt hiszem ez a téma kimeríthetetlen. És azt is gondolom, hogy direkt így van. Egyik oldal, másik oldal. És tényeket sorolunk ahelyett, hogy kérdéseket tennénk fel. De ez lehet, hogy mindennel így van.
Van ennek az egésznek egy komolyabb bohózat jellege is. És amolyan kenyeret és cirkuszt a népnek. Mert miért is áldoznánk a kiszámíthatóság és következetesség oltárán?
– Petikém, fel. Fel kell. Nincsen nekik ejszen más választásuk. Persze van, de azzal beleállnak a földbe. Meg mink is Petikém. De akkor gyüttök velem nyugatra – hangzott el egy beszélgetés a múlt hét elején, ami egy egyszerű pici cikk okán született, ami aztán újra felfújta a napelem lufit.
Olyan rég volt bármi hír erről (meg hát én magam meg is untam a nagy felhajtást és talán mindenki (is)), úgyhogy egy minap megjelent cikket idézve felelevenítjük kicsit az ügyet.
Bár amikor ezeket a sorokat írom, éppen felkelt a nap, és úgy néz ki, hogy sütni is fog végre egy kicsit. Tiszta az égbolt, éjszaka havazott is. Igazán ránk fér. Nemcsak a D vitamin termelésünk és jókedvünk okán, hanem hogy némi mannát termeljen a szegény napelemeseknek.