A gyermekeim oktatási intézményében (jól van na, le akartam így írni, pc-nek, azaz politikailag korrektnek kell lenni) mi is megtartottuk a télűző népszokást: farsangoltunk.
Abszolút kedvencem. Valami furcsa ok miatt az embereknek nem szúr szemet. De akinek igen, annak nagyon. És általában a legelső kérés ennek “eltüntetése”. Igen, a ruhaszárítóként lógó lámpa zsinórokról van szó.
Címnek inkább azt szerettem volna adni, hogy “A lámpa varázshatalmú szelleme”, de az nem fedte volna le igazán mondanivalót. A történet a múlt héten történt, amikor a munkáink többsége szerelvényezés volt.
Bár viszonylag régi megfigyelés, mégis mindig, és mindig fennakadok rajta. Általában április közepétől október közepéig figyelhető meg ez a jelenség, mert ekkor már érdemes munka közben egész nap szellőztetni.