A minap beszélgettem egy nagyon kedves közeli ismerősömmel. Megállapítottuk, hogy mi valahogy pont annak a korosztálynak a tagjai vagyunk, akiknek még bőven kijutott az analóg világból, és bőven részesei vagyunk a digitális világnak is.
Felmerült kérdésként az utóbbi időben több volt és jövendőbeli ügyfelünk révén: kell-e új, energiatakarékos eszközöket vásárolni? Megéri-e egyáltalán?
Szeretem a statisztikákat, valószínű, ha nem villanyszerelő lennék, különböző adatokat bújva, összehasonlítgatva őket, trendeket, megfigyeléseket végezve dolgoznék. Egyik heppem ezen kívül a fogyasztás tényleges mérése (hepp = személyes hóbort).
Az energiaválság kellős közepén (bár néhányunk szerint a feketeleves csak most jön, ahogy megyünk bele a télbe) felmerül a kérdés, hogy mennyit is ér az energia. Hát nézzük meg, hogy mire is elég 1 kWh energia.
Sajnos sokunkat érint a rezsicsökkentés csökkentése, és még mindig nem látjuk pontosan, hogy akkor mennyi is az annyi (mi például nem kaptunk még számlát!, hozzánk nem ért még ide). Bár sok a bizonytalanság, de már most megtehetjük, hogy segítünk magunkon.
Tegnap érintettem már az utolsó mondatommal azt, hogy rövid távon külön “iparág” jöhet létre a rezsicsökkentés csökkentése utáni tényleges rezsicsökkentésre. Lesznek majd valódi megoldások, és természetesen lesznek csoda módszerek.
Elég népszerű téma manapság ez a kriptobányászat. Annyiból kapcsolódik a tegnapi íráshoz, hogy méréssel sikerült “lebuktatni” egy ilyen titkos, éjszakai tevékenységet.
Igen, a fogyasztásmérés nagyon népszerű téma volt, olyannyira, hogy több olvasóm, követőm is követelte a folytatást.
Sokan szeretnék tudni, hogy valójában annyit fizetünk-e az áramszolgáltatónak, amennyit fogyasztunk. Mennyit is fogyaszt egy gép, egy eszköz vagy akár az egész háztartás?