Talán sokan ismerik azt az érzést, amikor hajszárítás után a csaphoz, vízhez vagy szinte bármilyen tárgyhoz hozzáérve csípést érzékelünk egy pattanó hang kíséretében, és elrántjuk a kezünket? Ugyanez tapasztalható néha a bevásárlókocsin is.
Kedves barátom hívta fel a figyelmem egy videóra, ami az elmúlt időszak “lerágott” csontjáról szól. De nem akárhogyan, hanem idősebb szakemberek szemével. Akiknek már mindegy, hogy mit mondanak. (ergó nem kell pc-nek, azaz politikailag korrektnek lenniük, hogy ne bántsanak meg a véleményükkel senkit)
Teljesen ledöbbentem villanyszerelőként, bár semmi okom nem volt rá. A kapcsolók és konnektorok szerelése közben beszélgettem ügyfelemmel, és bár ő műszaki ember, a felesége egyáltalán nem az.
Szeretem a statisztikákat, valószínű, ha nem villanyszerelő lennék, különböző adatokat bújva, összehasonlítgatva őket, trendeket, megfigyeléseket végezve dolgoznék. Egyik heppem ezen kívül a fogyasztás tényleges mérése (hepp = személyes hóbort).
A múlt héten egy olyan típusú panellakásban dolgoztunk, ahol ügyes kezű felhasználók megoldották a rezsicsökkentést. Sajnos részleteket nem árulhatok el, tippeket sem szeretnék adni, de ez a közös falak egyik csodája.
Korábban is írtam már róla, de korunk egyik nagy problémája (és jelen pillanatban minden is erről szól) a növekvő energiaigény. Egy véges univerzum véges erőforrásait használva lehet most mentünk el falig?
Ténylegesen, bármit is olvasol, bármit is nézel, hallgatsz, mindent lehet olyan pc (political correctness – politikailag korrekt, ami nem bànt meg senkit) módon megfogalmazni, kiforgatni, hogy az egyszerű júzer (vagy ahogy a lányom félreértette: lúzer?), a felhasználó nem tud kiigazodni rajta. A mostani nagyon nagy visszhangot kiváltó döntéssel kapcsolatban is ez van.
Az elmúlt időszak történéseit figyelembe véve, és a ránk váró dolgokat is előrevetítve, még mindig azt kell mondanom, hogy az elektromos társadalom korát írjuk. Lehet kéne neki egy jobb nevet adni egyébként.
Nagyon kedves barátom osztotta meg a tapasztalatát velem a bojlerével kapcsolatban nemrég. Bevallom, ez nálam sem volt fókuszban, és ennek alapján én is megteszem a szükséges lépéseket.
Az őrhalmi kertvégi patakban már víz sem nagyon van, nemhogy erőművet telepítsünk rá. Pedig gyerekkoromban még volt benne víz (hol több, hol kevesebb, bár már akkor is voltak nyarak, mikor nem), ott kezdtünk el békákra horgászni, és volt, aki egy kis duzzasztást is csinált hozzá a focipálya környékén.