Farsangon állólámpa voltam

A gyermekeim oktatási intézményében (jól van na, le akartam így írni, pc-nek, azaz politikailag korrektnek kell lenni) mi is megtartottuk a télűző népszokást: farsangoltunk.

Sajnos túl sok időm nem volt készülni az eseményre, mert a munka az nem vár. (Meg a vonat sem, de az egy másik nóta.) De megvolt a látványterv, és minden kellék oda volt “készítve” a megfelelő helyre a garázsban.

De hát ahogy az lenni szokott, és amint arra a “hol van már a tavalyi hó” mondás is utal, nem találtam meg a kellékeket. (Főleg a micisapka kellett volna…) Így nem maradt más hátra, rögtönözni kellett, és ekkor akadt meg a szemem egy lámpabúrán, aminek a belső tartója kényelmesen pont ráillett a fejemre.

Némi okoskodás után még “izzó” is került bele, és már készen is álltunk az indulásra. Fantasztikusan éreztük magunkat és csak annyit mondok, hogy nagyon jól sikerült a “télűzés”, mert rögtön utána meg is érkezett a nappali 15 fok.

Picture of Villany Péter

Villany Péter

Legutóbbi írások

Villany Péter

A legcukibb segédmunkás

Ha a hagyományos értelemben vett építőipart vesszük alapul, akkor valahol a ranglétra leges legalján a villanyszerelésnél is a segédmunkások állnak. Ebben számomra semmi degradáló nincsen,

Villany Péter

Robotorizáció

Valamikor régebben írtam már erről (3 éve talán?), mert fixa ideálom, hogy egy adott időn belül a robotok bizonyos szempontból a szakmunkások életét is meg

Azbeszt megbaszta
Villany Péter

Azbeszt megbaszta

Elég sokat gondolkoztam rajta, hogy milyen címet adjak ennek az írásnak. Az első gondolatom a káromkodás volt, a második hogy úgy tiltják majd le, mint