Csuda egy hetem volt. Ez volt az a hét, amikor újra fontos felismeréseim lettek, és újra csak megbizonyosodtam róla, hogy a megalkotott rendszerek betartása és betartatása elemi érdeke minden szakmának. De főleg nekem…
Lakott lakás felújítása, vagy vész elhárítása a vezetékek cseréjével sohasem egyszerű. A bútorok, a pakolás, a por és a piszok hármas komoly egyetértésben keseríti meg a tulajdonos életét.
Ha emelett még megpróbáljuk besűríteni az amúgy is kis lakásba a 3 fő vizest (1 magyarázott, 1 dolgozott, 1 csak nézte), az IKEA bútorszállítót (természetesen bútorokkal), a Digis szerelőt (de sok cuccuk van!) és amúgy a burkolót is a konyhába… na akkor kapunk egy olyan hatalmas káosz szerű egyveleget, ami ott kavarog, mint a por a levegőben.
Ha azonban van egy olyan villanyszerelő, aki jól ismeri a régi kábelezést (mint én), aki elég ügyes és gyakorlott a munkafolyamatok szervezésében (mint én), és aki elég „jófej” is amúgy (mint én), akkor nem lehet akadálya a hálózat időre történő felújításának.
Minden jó, ha jó a vége, de azért rendszert nem csinálok belőle…