Iszonyúan fontossá vált napjainkban (de nem csak nálunk, hanem más országokban is) az energiatakarékosság. Az környező események, a különböző következmények együttesen határozzák meg mindennapjainkat. Ennek egyik sarkalatos pontja az energia-, az áramellátás.
Egységes álláspont, hogy az ellátás biztonságáért mi is tehetünk. Mégpedig a fogyasztásunk optimalizálásával. Ez egyrészt a költségeink, másrészt a felhasznált energia csökkenésével jár.
Az energiaköltségek jelentős mértékben csökkenthetők energiahatékony berendezések használatával. Ebben segít az energiahatékonysági jellemzőket bemutató címkézési rendszer. Ezen, a különböző készülékek esetében különböző adatok találhatók meg, amik segítenek a döntésben.
Érdemes készülékvásárlás esetén előre tájékozódni a készülékspecifikus jelölésekről. Így saját szokásainkhoz mérve könnyen tudunk számításokat végezni a szükséges energiafelhasználásról (a gyártóknak kötelező teszteken “számokat produkálni”, méréseket végezni).
Ez az elkövetkezendő időszakban még fontosabb lesz (pláne a rezsicsökkentés csökkentésével, és ki tudja még hol a vége).
Néhány érdekes adat a címkerendszerről. Az Európai Unióban 1995-ben vezették be. A vásárlók 85%-a ismeri és használja vásárlásai során, az ár után az energiahatékonyság a második legfontosabb szempont.
2021-ben változott a jelölés, eltűnnek szépen lassan az A+++++++ gépek, helyettük A-tól G-ig tartó skála jelzi majd a hatékonyságot. Új szabványok és szempontok alapján elvégzett tesztek pontosabb adatokat adnak majd. Emiatt az elemzők szerint 2030-ra évente összesen 38 TWh/év energiamegtakarítást várható.
Ez pedig nagyjából Magyarország teljes éves áramfogyasztásának felel meg.
