Kedves barátom hívta fel a figyelmem egy videóra, ami az elmúlt időszak “lerágott” csontjáról szól. De nem akárhogyan, hanem idősebb szakemberek szemével. Akiknek már mindegy, hogy mit mondanak. (ergó nem kell pc-nek, azaz politikailag korrektnek lenniük, hogy ne bántsanak meg a véleményükkel senkit)
Néha megvolt az az érzésem, hogy keresik a szavakat, és néhol nem tudtam azonosulni a mondottakkal, mert adott konteksztusban (szövegkörnyezetben) nem sok értelme volt. Ezért néha vissza-vissza tekertem.
Amit egészen érthetően (bár némileg vontatottan, és emiatt talán kicsit élvezhetetlenül) elmond, az a hálózat működésének alapjai. Az, hogy hogyan építették ők meg őket, fejlesztették (vagyis persze nem) az adott területet, és hogy mire volt kitalálva az egész rendszer.
A legfontosabb egyébként, amit szakmailag is ki lehetett hámozni belőle, az az egyensúly kérdése. Mégpedig annak az egyensúlya, hogy annyit termeljünk, amennyit elfogyasztunk. És ez nemcsak helyileg, országosan, hanem európai szinten is igaz (hiszen már össze van kötve a kontinens).
Nagyon jó programok és kiváló szakemberek dolgoznak ezen a területen, ezért egyre kisebb hibaszázalékkal előre meg tudják határozni a következő napra szükséges energiát. Ezt a mennyiséget ezután importból és belföldi termelésből biztosítani igyekeznek.
Ebben az egyensúlyi helyzetben a napelemek helye sajnos nagyon bizonytalan.
Főleg az őt kiegyensúlyozni képes egyéb tárolók vagy erőművek híján. Mert ugye a napelem éjszaka nem termel, kell helyette más. Felhős-ködös idő esetén szintén kisebb a termelés, tehát kell helyette más.
Sajnos ezek a “MÁS” termelők nem lettek átgondolva, kiépítve a napelem parkokhoz. De az exponenciálisan növekvő háztartási kiserőművek (lakossági napelemek) által termelt energia mennyiségének mérése sem megoldott. Emiatt pedig az egész egy vakrepülés, egy saccolgatás.
A számítások alapján pedig nem kis mennyiségről, Paks termelésének több mint feléről beszélünk. Ez pedig a termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtésében komoly szerepet játszik. Hogy sikerül-e integrálni a rendszerbe az így termelt energiát vagy sem, na az jó kérdés.
Sajnos inkább nem, mint igen, ezért hiába növekszik a megújuló energiaforrások mennyisége, ha nem vagyunk képesek felhasználni azt. És ha nem vagyunk képesek kontrollálni a területet, akkor logikus lépésnek tűnik, hogy állítsuk le az egészet.
Nagyon szomorú, hogy logikailag is összeegyeztethetetlen gondolatok és tényeknek nevezett információk tömkelegéből nem lehet kihámozni a valóságot.
Azt azért látni kell, hogy ez a terület is olyan szinten van átszőve politikával (hiszen egy ország energiaellátása sajnos már nem független ettől) és gazdasági érdekekkel, hogy az normál halandónak szinte megfejthetetlen.
Vajon meg tudjuk-e valaha is az igazi érdekeket és szándékokat?
