Érdekes történetet hallottam két, egymást egyáltalán nem ismerő, de az építőiparban tevékenykedő, és hozzám képest jóval nagyobb játszótéren játszó ismerősömtől.
Az ugye tény, – bár sokat azért nem beszélnek róla -, de az építőipari szolgáltatások ára az egekben van. Ez egyrészt a szakember hiányra vezethető vissza, másrészt a számolatlanul a piacra öntött különböző ösztönzők generálják a folyamatokat.
A fizetések ilyetén növekedése kihat minden másra is, és végső soron a gyártók is kénytelenek emelni az anyagáraikon. Ez a villanyszerelési anyagok területén két lépcsőben történt (volt pár kisebb, és 2 látványos), az egyik már tavaly tavasszal, a másik pedig nemrég.
A megnövekedett kereslet és a gyártói kapacitások végessége azt is eredményezte, hogy néhány termék nem, vagy nagyon nehezen, vagy sok idő után volt/lett beszerezhető (én egy nyavalyás kapcsolót várok mind a mai napig!). Nálunk az alap szerelési anyagok egyelőre még elérhetők.
De az ismerőseim már arról számoltak be, hogy néhány középkategóriás terméket az ő piacukon egyszerűen nem lehet is kapni. És főleg azért, mert a gyár egyszerűen nem gyártja. Akkora a kereslet, hogy a prémium termékként árult készleteket is viszik, és ezeken jobb profitot realizál a cég.
Egyszerű ez matematika, semmi más.
