Tegnap már egy mondat erejéig említettem a panelek szürkeségét. Mivel fő profilunk a panel lakások elektromos hálózatának felújítása, ezért lett a céges gúnya ilyen színű.
Viszont ugye jogosan felmerülhet (és természetesen fel is merült), hogy dehát ez csak amolyan szólás-mondás, hogy “szürke város” meg ilyenek, nézzem meg, milyen szépen színesre ki vannak festve a szigetelt panelházak.
És igen, ebben teljesen igazat kell hogy adjak. És ezen a ponton gondolkoztam el, hogy akkor most nekünk is valami hasonló élénk, de mégis matt színekben újra pompáznunk? És akkor lehet újragondolni az egész koncepciót? És ezen egy kicsit elszomorodtam.
Ez az egész érzés pusztán csak addig tartott, ameddig beléptem az éppen aktuális lakásba. 2. vagy 3. napon tartottunk, szét volt már szedve az egész teljesen. Se festés, se tapéta, se csempe, se padló, csak a csupasz falak. Beton és beton és beton mindenhol, bármerre néztem (na jó, volt némi fehér műanyag az ablakoknál).
És ekkor megkönnyebbültem. Boldogság töltötte el lelkemet, mert olyan szürke volt az egész (némi fehér és fekete árnyalattal), hogy csodálatosan beleolvadtam a környezetembe. Merthogy panelkommandós villanyszerelőként az alapfeladat az: hogy hangtalanul, gyorsan, precízen elvégezzük a rám bízott felújítást.
